Az igazi kemény, férfias küzdelem íze, Európa legharcosabb, legszorosabb bajnoksága. Ugyan ki ne lenne kíváncsi a mára már fogalommá vált Bundesligára, ahol a küzdelem az utolsó percig, az utolsó leheletig folyik? Most itt a lehetőség, hogy a helyszínen szorítson kedvenc csapatáért, avagy a legkiválóbb idegenlégiós magyar futballistákért! A bundesliga összes mérkőzésre vásárolhatók csomagok és belépőjegyek!

TUDNIVALÓK A FOCI UTAKKAL KAPCSOLATBAN

FC BAYERN MÜNCHEN HAZAI MÉRKŐZÉSEI

Allianz arena

szállodák

érdeklődés és foglalás:
Kubatov Gábor
E-mail: foci@pegazus.hu
Tel.: 06-1-3171-644/113-as mellék

Bundesliga

A Bundesliga a német labdarúgó-bajnokság első osztálya, melyben 18 csapat vesz részt. A Bundesliga elnevezést az osztrák labdarúgó-bajnokságra is használják, valamint a két országban számos sportágban a legmagasabb versenyszintet jelenti.

Németországban szokatlan módon sokáig nem alakul ki országos bajnoki rendszer (mint ahogy ez a legtöbb országban megtörtént). A Bundesligát csak 1963-ban hozták létre. A bajnokságot a Német Labdarúgó-szövetség (németül: Deutscher Fußball-Bund, DFB) alapította, ám jelenleg a Német Labdarúgó-liga (németül: Deutsche Fußball Liga, DFL) működteti.

Alapító tagok

A válogatott veresége 1962-es labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében Jugoszlávia ellen (0–1) vezetett odáig (többek között), hogy létrehozzanak egy egységes, országos nemzeti bajnokságot. Hermann Gösmann, a DFB újonnan megválasztott elnöke 1962. július 28-án hozta létre a Bundesligát Dortmundban, melynek első kiírása az 1963–1964-es szezonban volt.^{[1] [2]} Az újonnan létrehozott professzionális német bajnokságot a hosszú ideje működő, 1888-ban alapított angol bajnokságról mintázták.

Akkoriban öt Oberliga volt (melyek az első osztálynak feleltek meg), amiket az NSZK földrajzi szempontból történő felosztása szerint alakítottak ki. Ezek szerint Északi- (Oberliga Nord), Déli- (Oberliga Süd), Nyugati- (Oberliga West), Délnyugati- (Oberliga Südwest) és Berlini (Stadtliga Berlin) Oberligát különböztettek meg. A szovjet megszállás alatt álló NDK saját bajnoki rendszerrel rendelkezett. Negyvenhat klub jelezte a részvételi szándékát az új ligában. Tizenhat csapatot választottak ki a pályán elért sikereik alapján, gazdasági ismérveket figyelembe véve és az figyelve, hogy mindegyik Oberliga képviseltesse magát. Fontos kritérium volt továbbá az is, hogy minden városból csak egy csapat indulhatott (ennek esett áldozatul többek között a Bayern München is).

Az alábbi tizenhat csapat a Bundesliga alapító tagja:

• Oberliga Nord: Eintracht Braunschweig, Werder Bremen, Hamburger SV
• Oberliga West: Borussia Dortmund, 1. FC Köln, Meidericher SV (ma MSV Duisburg), Preußen Münster, FC Schalke 04
• Oberliga Südwest: 1. FC Kaiserslautern, 1. FC Saarbrücken
• Oberliga Süd: Eintracht Frankfurt, Karlsruher SC, 1. FC Nürnberg, TSV 1860 München, VfB Stuttgart
• Stadtliga Berlin: Hertha BSC Berlin

Az első Bundesliga-mérkőzést 1963. augusztus 24-én játszották le. Az első bajnok az előzetesen esélyesnek tartott 1. FC Köln lett (45 ponttal), míg mögötte a Meidericher SV és az Eintracht Frankfurt végzett (egyaránt 39 ponttal).

A csapatok rangsorolásának szabályai

A bajnok személye kizárólag a Bundesligában lejátszott mérkőzések alapján dől el. Minden csapat megmérkőzik az összes többi klubbal hazai pályán és idegenben is. Eredetileg a győzelemért kettő, a döntetlenért egy, míg a verségért nulla pont járt. Az 1995–1996-os szezon óta a győzelemért három pontot adnak, a döntetlen és a vereség pontozása nem változott. A bajnokság végére a legtöbb pontot gyűjtő egyesület nyeri meg a német bajnoki címet. Jelenleg az első két helyezett csapat kvalifikálja magát automatikusan az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe, míg a harmadik helyezett a bajnokok ligája selejtezőjének 3. fordulójában indulhat. A tabella utolsó két helyén végző csapat kiesik a másodosztályba, amíg a másodosztály első két helyezettje feljut az élvonalba. A tizenhatodik helyen végző klub a másodosztály bronzérmesével játszik oda-visszavágós osztályozót. A párharc győztese a következő idényben az élvonalban indulhat, míg a vesztes a másodosztályban.

Az azonos pontszámmal rendelkező csapatokat az alábbi szabályok szerint rangsorolják:

1. A bajnokságban lejátszott összes mérkőzés gólkülönbsége.
2. A bajnokságban lejátszott összes mérkőzésen szerzett több gól.
3. Az egymás elleni eredmények (egymás ellen szerzett összes pont).
4. Az egymás elleni eredmények gólkülönbsége.
5. Az egymás ellen szerzett több idegenbeli gól.
6. A bajnokságban lejátszott összes mérkőzésen szerzett több idegenbeli gól.

Ha két csapat a fenti ragsorolás alapján is azonos mutatókkal rendelkezik, akkor egy semleges pályán megrendezett mérkőzésen döntik el a helyezéseket. A Bundesliga történetében erre azonban még nem került sor.

A csapatok játékoskeretét illetően a mérkőzésre jelölt keretben nem lehet ötnél több EU-n kívüli játékos. Hét cserejátékost lehet jelölni a keretbe, melyek közül három szerepelhet a találkozón.

Változások a bajnokság lebonyolításában

• Csapatok száma az élvonalban:
  • 1963/64–1964/65: 16
  • 1965/66–1990/91: 18
  • 1991/92: 20, amíg a kelet- és a nyugatnémet bajnokságot összevonták Németország újraegyesítése után
  • 1992/93 óta: 18

• Kieső csapatok száma:
  • 1963/64–1973/74: 2
  • 1974/75–1980/81: 3
  • 1981/82–1990/91: 2 automatikus kieső, valamint a 16. helyezett oda-visszavágós osztályozót játszott a másodosztály harmadik helyezettjével az élvonalbeli indulás jogáért
  • 1991/92: 4
  • 1992/93–2007/08: 3
  • 2008/09-től: 2 automatikus kieső, valamint a 16. helyezett oda-visszavágós osztályozót játszik a másodosztály harmadik helyezettjével az élvonalbeli indulás jogáért

 Az európai kupákba való kvalifikáció története

A 2008–2009-es szezon csapatai

• DSC Arminia Bielefeld
• Bayer 04 Leverkusen
• FC Bayern München
• VfL Bochum 1848
• BVB Borussia Dortmund
• Borussia Mönchengladbach
• Eintracht Frankfurt
• Energie Cottbus
• Hamburger SV
• Hannover 96
• Hertha BSC Berlin
• TSG 1899 Hoffenheim
• Karlsruher SC
• 1. FC Köln
• FC Schalke 04
• VfB Stuttgart
• SV Werder Bremen
• VfL Wolfsburg

A 2007–2008-as szezonban a Borussia Mönchengladbach, az TSG 1899 Hoffenheim és az 1. FC Köln jutott fel a Bundesliga 1-be, míg az utolsó három helyen végzett 1. FC Nürnberg, FC Hansa Rostock és MSV Duisburg kiesett a Bundesliga 2-be.

 Eddigi bajnokok

Összesen 43 csapat nyert már német bajnoki címet. Az FC Bayern Münchennek 21 alkalommal lett bajnok, ezzel ő a csúcstartó. Az őket követő legtöbb bajnokságot a BFC Dynamo Berlin (10; az összest a GDR Oberligában szerezték) és az 1. FC Nürnberg (9) nyerte.

A legtöbb Bundesliga címet szerző csapatok a Bayern Münchenen (20) kívül a Borussia Mönchengladbach (5) és az SV Werder Bremen (4). Őket követi a Borussia Dortmund, a Hamburger SV és a VfB Stuttgart három elsőséggel, majd az 1. FC Köln és az 1. FC Kaiserslautern jön két bajnoki címmel, míg a TSV 1860 München, az Eintracht Braunschweig, az 1. FC Nürnberg és a VfL Wolfsburg egy alkalommal végzett a bajnokság élén.

2004-ben kiosztották a „Verdiente Meistervereine” (hozzávetőleges jelentése: „nagyszerű bajnok klubok”) titulust az olasz Juventus gyakorlatát követve, ami szerint a bajnoki cím vagy egyéb trófea többszöri elnyerése után egy aranycsillagot visel a mezén és a címerében. Ezt minden országban eltérő módon használják, Németországban az a gyakorlat, hogy három bajnoki cím után egy, öt bajnoki cím után kettő, tíz bajnoki cím után három, húsz bajnoki cím után négy csillagot viselnek. 2005 novemberében a DFB hozzájárult ahhoz, hogy az összes korábbi német bajnok viselhessen egy csillagot, beleértve az összes férfi bajnokot 1903 óta, és az összes női bajnokot 1974 óta, valamint az összes keletnémet bajnokot is.

Egyéb rekordok

• A legtöbb bajnoki címet nyerte: FC Bayern München (20 bajnoki cím)
• A legtöbb szezont teljesítette a Bundesligában: Hamburger SV (45 szezon, jelenleg a 46. idényében szerepel)
• A legtöbb győzelem egy szezonban: FC Bayern München (25 győzelem, 1972–1973)
• A legkevesebb vereség egy szezonban: FC Bayern München (1 vereség, 1986–1987)
• A leghosszabb győzelmi sorozat: FC Bayern München (15 mérkőzés, 2005. március 19. – szeptember 20.)
• A leghosszabb veretlenségi sorozat: Hamburger SV (36 mérkőzés, 1982. január 30. – 1983. január 22.)
• A legtöbb lőtt gól egy szezonban: FC Bayern München (101 gól, 1971–1972)
• A legkevesebb kapott gól egy szezonban: FC Bayern München (21 kapott gól, 2007–2008)
• A legtöbb gól egy szezonban: 1 097 gól 306 mérkőzésen (1983–1984, gólátlag: 3,58)
• A legkevesebb gól egy szezonban: 790 gól 306 mérkőzésen (1989–1990, gólátlag: 2,58)
• A legtöbb kiállítás egy szezonban: 98 piros lap (1994–1995)^[12]
• A legöbb öngólt szerezte: Manfred Kaltz a Hamburger SV-ből (6 öngól).
• A legidősebb játékos Klaus Fichtel volt FC Schalke 04-ből (43 éves).
• A legfiatalabb gólszerző Nuri Şahin volt a Borussia Dortmundból (16 évesen és 335 naposan).
• A legtöbb kiállítást kapta: Jens Nowotny (8 kiállítás), Stefan Effenberg, Sergej Barbarez és Torsten Kracht (mindannyian 7 kiállítás).
• A legtöbb büntetógólt szerezte: Manfred Kaltz (53 büntetőgól, 7-et rontott).
• A legtöbb gólt kapó kapus: Eike Immel 829 kapott gól (534 mérkőzésen).
• A legtöbb kapott gól nélküli mérkőzéssel rendelkező kapus: Oliver Kahn 196 mérkőzés (557 lejátszott mérkőzésből).
• A legtöbb bajnoki cím játékosként: Mehmet Scholl és Oliver Kahn (8 bajnoki cím).
• A legtöbb bajnoki cím edzőként: Udo Lattek (8 bajnoki cím).
• Az edzőként eltöltött leghosszabb időszak: Volker Finke (több mint 16 év).
• A legrosszabb csapat: a Tasmania 1900 Berlin (1965–1966) a birtokosa a szokatlan címeknek a "legrosszabb teljesítmények" listáján.
• A leggyorsabb gól: Ulf Kirsten (Bayer Leverkusen), 11 másodperc alatt (a Kaiserslautern ellen 2002-ben).
• A 2008–2009-es szezontól kezdve Dárdai Pál lett a legrégebb óta foglalkoztatott Bundesliga-játékos, miután Sergej Barbarez bejelentette visszavonulását. Dárdai 1997 óta a Hertha BSC Berlin játékosa.